Március 15 – az iskolában • La fête nationale hongroise

Nemzeti ünnepünket idén a Polyvalente teremben tartottuk. Ünneplőbe öltöztünk, kokárdát tűztünk, a szorgosabbak még huszárcsákókat, zászlókat is készítettek. Körben helyezkedtünk el, egy képzeletbeli tábortűz köré, és minden osztály énekelt egy korabeli dalt, vagy előadott egy verset. Így közösségi élménnyé tudtuk varázsolni a megemlékezést. Ahogy a visszaemlékezésekből is látszik, jó érzés volt, hogy az egész magyar szekció összegyűlt.  Más szekciók diákjai és tanárai is részt vettek az ünnepségünkön. Szeretnénk még többeket bevonni a programba, így jövőre talán a szabadban is megrendezhetnénk. Várjuk ötleteiteket !

Emlékek, vélemények:

• Jó ötletnek találtam, hogy a kicsikkel együtt volt.
• Jó ötlet volt az, hogy jöttek más nációkból is.  
• Szerintem jó volt, hogy az egész magyar szekció együtt volt. Lehetett volna egy kicsit hosszabb, mert nagyon kellett sietni. 
• Kár, hogy csak a 20 perces szünetben kellett letudni, de ennek ellenére nagyon tetszett.
• Nagyon édesek voltak a kicsik, ahogy énekeltek, és a rövid idő ellenére is jó volt.
• Emlékezetes ünnepség volt, jó volt összegyűlni a többi magyar gyerekkel itt Brüsszelben. 
• Jó volt az éneklés !
• Jó volt végre énekelni!

Le 15 mars, jour de la fête nationale hongroise

Le 15 mars est la fête nationale hongroise. C’est le jour de la révolution de 1848 contre les Habsbourgs, pour l’indépendance et pour la démocratie. À cette occasion, les élèves de la section hongroise ont fait un petit spectacle dans la salle polyvalente, durant la récréation. Chaque classe a récité un poème ou a présenté une chanson de l’époque. Nous avons l’habitude de mettre un habit de fête : chemise blanche, pantalon ou jupe noir. Mais le plus important est de porter la signe de ce jour-là : la cocarde, un ruban des couleurs nationales, rouge, blanc, vert, en forme spéciale.

Certaines classes ont même mis un chapeau des hussards ou avaient des petits drapeaux hongrois dans la main.

A la fin du spectacle nous avons chanté ensemble le hymne national – comme d’habitude.

Pour en faire un évènement ouvert, nous y avons invité les élèves et les professeurs des autres sections aussi et nous avons distribué des poèmes de Sándor Petőfi – poète emblématique de cette révolution – pendant les cours de la journée.

Ce programme – comme les autres pareils– est une très bonne occasion  de renforcer l’unité communautaire de la section, en tant qu’il attribue aussi au multiculturalisme de l’école. Nous y attendons tout le monde l’année prochaine en plein air !

/S3HU, S1HU/

Sándor Petőfi : National Song (English version)

On your feet now, Hungary calls you!
Now is the moment, nothing stalls you,
Shall we be slaves or men set free
That is the question, answer me!
By all the gods of Hungary
We hereby swear,
That we the yoke of slavery
No more shall wear.

Slaves we have been to this hour,
Our forefathers who fell from power
Fell free and lived as free men will,
On land that was their own to till,
By all the gods of Hungary
We hereby swear,
That we the yoke of slavery
No more shall wear.

Whoever now his life begrudges
Deserves his death with thieves and drudges,
For setting his own worthless hide
Above his country’s need and pride.
By all the gods of Hungary
We hereby swear,
That we the yoke of slavery
No more shall wear.

The sword shines brighter than the fetters
It is the finery of our betters,
Of slaves and fetters we grow bored.
Leap to my side, ancestral sword.
By all the gods of Hungary
We hereby swear,
That we the yoke of slavery
No more shall wear.

Magyars, once more our name and story
Shall match our ancestors’ in glory
The centuries of shame and hurt
Can now be washed away like dirt.
By all the gods of Hungary
We hereby swear,
That we the yoke of slavery
No more shall wear.

And wheresoever we may perish
Grandchildren those graves shall cherish
Singing our praises in their prayers
To thank us that our names are theirs.
By all the gods of Hungary
We hereby swear,
That we the yoke of slavery
No more shall wear.

Sándor Petőfi: The whole sea has revolted (English version)

The whole sea has revolted,
The nation in full spate
Has earth and heaven assaulted
And over sea-walls vaulted
With terror in its wake.

See how she treads her measure?
You hear her, as she peals?
If you’ve not had the pleasure
Then watch her sons at leisure
Kicking up their heels.

At nineteen to the dozen.
Great vessels roll about,
And fall where she has risen,
To hell with mainmast, mizzen,
And sails turned inside out.

Pound on, exhaust your passion
Batter at passion’s drum,
Expose your depths, the riven
Furies and fling to heaven
The filthy tidal scum.

Eternal heaven bear witness
Before all heaven’s fools:
Though ships bob on the surface
And oceans run beneath us
It is the water rules.